Az ELIANT Szövetség az alkalmazott antropozófiai kezdeményezéseknek európai platformja.

Ezen a honlapon ajánljuk az angol vagy német szövegeket, mert  – forráshiány miatt – a kisebb nyelveken, így magyarul is, csupán gépi fordítás szerepel.

A legutóbbi kezdeményezés egy aláírásgyűjtés, amelynek helyes magyar fordítását elkötelezett magánemberek önkéntes adománya tette lehetővé. Ezt a szöveget olvashatják alább.

Mivel az egészséges és méltó gyermekkor az ELIANT Szövetség egyik főtémája, a szervezők most új tagokat, támogatókat  keresnek, hogy november 23-án Brüsszelben nemzetközi konferencián tudjanak a korai digitalizáció veszélyeiről és legfőképpen konstruktív nevelési, pedagógiai alternatívákról beszélni elismert szakemberek bevonásával.

Mivel az ideji AnthropoSophia Nap az ELIANT platform megismertetését is igyekszik szolgálni, meghívott vendégünk és magyarországi támogatók a nap folyamán rendelkezésére fognak állni mindazoknak, akik közelebbről meg szeretnék ismerni a szövetség tevékenységét és a kapcsolódási lehetőségeket.

Bízunk benne, hogy ezáltal mi is hozzá tudunk járulni a választási szabadság megvalósításához és az együttműködési kultúra támogatásához.

 

PETÍCIÓ:

NEM a digitális bölcsődére és óvodára!
IGEN a konstruktív oktatási beruházásokra!

www.waldorfkindergarten.de/aktuelles/aufruf-nein-zur-digitalen-kita.html

 

Ezen petíciót aláíró személyek aggódnak a jövő generációinak egészséges fejlődéséért. Aktívan kívánják támogatni a konstruktív oktatási beruházásokat a bölcsődékben, óvodákban, gyermekgondozási programokban és az iskolára előkészítő egyéb intézményekben. Szándékukban áll egy hálózat kialakítása, amely segíti jelen kezdeményezést mindezen célkitűzéseknek a gyors és meggyőző módon történő elérésében.

Az Amerikai Egyesült Államokban az egyéves gyermekek egyharmada használ számítógépeket mielőtt járni vagy beszélni tudna. Németországban a 2-5 éves korúak napi fél órát töltenek okostelefonnal a kezükben, a 6 évesek körében pedig a leggyakrabban használt alkalmazás a Facebook. Az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekek mindannyian néznek televíziót, gyakran napi egy óránál jóval hosszabb ideig.

 

2. sz. kép: Ez nem egy oktatási eszköz, hanem veszélyes elősegítője képi benyomások mozdulatlan figyelésének, a hamis szenzoros stimulációnak és a valós környezettől való elszigetelődésnek. Igaz ez az iPad tartóval felszerelt WC-re szoktató ülőke esetében is, amely még az abban való ücsörgés időszakában is a „tanulást” kívánja támogatni. Azonban ezek az eszközök egyáltalán nem támogatják a „tanulást”, inkább akadályozzák a gyermeket az ebben az életkorban lényeges fizikai önmegtapasztalásban.

A legtöbb felnőtt azt a nézetet vallja, hogy nem csupán elkerülhetetlen, hanem egyenesen hasznos, ha a gyermek már nagyon korai életkorban megismerkedik a digitális technológiával. Mindez annak is köszönhető, hogy az oktatásügyért felelős, közismert politikusok ezen terület nagy volumenű beruházásaival gyakorolnak hatást a közvéleményre. Még aggasztóbb, hogy mennyire nem veszik figyelembe a digitális információs technológia kockázatait és mellékhatásait. Minél fiatalabb a gyermek, annál rombolóbbak ezek a kockázatok és mellékhatások – köszönhetően az agy fiatal életkorra jellemző plaszticitásának. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb veszélynek tesszük ki a hamis stimulációkkal és zavaró benyomásokkal.

Éppen ezért, az egészséges fejlődést engedő és támogató beruházásoknak jóval több értelme van, mint a digitális nevelésbe történő befektetésnek. Minél korábbi életkor vonatkozásában tesszük ezt meg, annál jobb a hatás, ahogyan ezt a következő illusztráció is bizonyítja. Például az ujjakat igénybe vevő játékok erősítik a matematikai képességeket és az agy homloklebenyeinek fejlődését, miközben a táblagép nem vált ki ilyen hatást, mivel a kognitív teljesítmény az agy azon területeitől függ, amelyek az ingereket az aktivált szenzoros és motoros területektől kapják.


4. sz. kép: Megtérülési ráta az életkor függvényében – bölcsőde és óvoda, iskola, karrier.
Az életkor és a tanulási sebesség közötti fordított kapcsolat beruházási megtérülésben kifejezve, az életkornak megfelelő oktatási intézményenként (Heckman, 2006).

A görbe azt mutatja, mennyivel csökken a tanulási sebesség az életkorral. Bárki megtapasztalhatja ezt, aki memória-játékot játszik egy négyévessel. Ebből következik, hogy az oktatásért felelős személyek szeretnék kihasználni az első három év tanulási képességét az intenzív tanulás és a média használatának elsajátítása érdekében is. Azonban ez nem segít hozzá bennünket konstruktív beruházásokhoz az oktatás területén, ahogyan azt az alábbiak mutatják.

Mit értünk konstruktív oktatási beruházások alatt?

Napjaink agykutatásának egyik legfontosabb eredménye annak bizonyítása, hogy a gyermekek a kézügyességet, járást, beszédet és a gondolkodást a legjobban az önirányított tevékenységen keresztül sajátítják el a próbálkozás és hibázás, szabadjáték és az utánzás által, miközben másokkal közvetlen kapcsolatban vannak. A háttérben futó televíziós program megakadályozza a nyelvi fejlődést, csakúgy, mint az önmagukat felolvasó elektronikus könyvek, vagy más elektronikus média bevonása. A gyermek nyelvi és értelmi fejlődésének legfontosabb tényezői a vele folytatott párbeszéd, a hangos felolvasás, majd az olvasottak megbeszélése – minél többször, annál jobb. A felsőbb társadalmi réteghez tartozó gyermekek iskolába kerülésükkor 30 millióval több szót hallgattak, mint az alacsonyabb osztályokból érkező társaik (Hart and Risley, 1995). Ennek köszönhetően beszédközpontjuk fejlettebb, így iskolai életpályájuk kezdetekor jobb esélyekkel rendelkeznek.

Általában elmondható: az agy a tudást nem „letölti”. Ellenkezőleg, az agy az aktív használaton keresztül fejlődik. Amikor egy gyermek megfigyel, felfedez, vizsgálódik, hallgat, megtapogat, megszagol vagy megízlel valamit, akkor a gondolkodási, beszéd és cselekvései készségei mellett az együttérzésre és a szimpátiára való képessége is kialakul. Minden emberi önirányított tevékenységet konstruktív agyi aktivitás kísér, ami egyben további fejlődésre is ösztönöz.


Az önirányított tevékenység elősegíti az agy és a fizikai test fejlődését. A koncentrációs készség főleg az élet első évében alakul ki. A gyerekek ezen a két fényképen mutatják, hogyan történik mindez.

A számítógéptől eltérően, amely külön modulokkal rendelkezik az adatok feldolgozásához és tárolásához, az agyi információfeldolgozás és tárolás nem elkülönülten megy végbe. Amikor az agy információt dolgoz fel, az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak és ugyanazok az idegsejtek tárolják is az információkat. Minél több információt dolgoz fel az agy, annál többet tárol, és annál jobban dolgozza fel az újabb információkat. Minél több nyelven beszél egy ember, annál könnyebben tud megtanulni egy új nyelvet. A beszédközpont nem „telítődik”. Ellenkezőleg, minél többet tárolt már, annál több tárolására képes! Ez a paradox tárolási sajátosság minden emberi képességre igaz – minél több hangszeren tud játszani valaki, minél több eszközt képes használni, minél több könyvet olvas valaki egy meghatározott területről, annál könnyebben lesz képes egy másik hangszerrel vagy eszközzel bánni, vagy egy másik könyvet olvasni ugyanarról a témáról.

Ezért olyan fontos a széleskörű oktatást biztosítása a gyermekek és fiatalok számára, és főként a szenzoros és motorikus készségek fejlesztésének támogatása. Semmi nem annyira alkalmatlan a szenzoros és motorikus agyi területek fejlesztésére, mint egy olyan üvegfelület érintése, amely nem rendelkezik érzékszervekkel érzékelhető változásokkal.

8. sz. kép: Egy karaktersemleges (homogén) felület újjakkal történő tapogatása vagy simogatása sem motorikus sem szenzoros tanulást nem eredményez. És, mivel a magasabb szintű mentális teljesítményt az agy azon területeivel lehet elérni, amelyek a jeleket a szenzoros és motorikus területekről kapják, a tabletet paskoló ujjak által a gyermekek összetettebb gondolkodásához szükséges feltételek nem lesznek adottak.


 
9. sz. kép: Ha megkérünk egy négyéves gyermeket, hogy tartson egy tűt, ceruzát, egy kulcsot, tojást, fogja meg egy vödör fogantyúját, ragadjon meg egy botot, akkor a gyermek – minden látható erőlködés nélkül – spontán és automatikusan összetett kézmozdulatokat fog végezni, hogy alkalmazkodjon a tárgyak különféle súly, méret és felület minőségeihez. Ennek elvégzéséhez minden érzék bevonására sor kerül.

Mindez igaz a szociális kompetenciák esetében is, amelyek nem fejlődnek a tablet használata által, csupán a más emberekkel folytatott személyes interakciókon keresztül – hiszen mindegyikük egyéni és programozhatatlan.


10. sz. kép: Ez a fénykép nem csak a gyermek önirányított tevékenységét mutatja, hanem azt is, hogy a felnőtt érdeklődéssel tekint rá: ami pedig jó érzéssel tölti el a gyermeket, és további önirányított tevékenységre ösztönzi.

Melyek a túl korai digitálismédia-használat káros következményei?

A képernyő előtt sok időt eltöltő és a digitális médiát gyakran használó gyermekek az alábbi zavarokat és korlátozottságokat mutatják:

– zavarok a nyelvnek és a figyelemnek a fejlődésében (Zimmerman és mások. 2007)

– észrevehetően alacsonyabb iskolázottsági szint (Hancox és mások. 2005)

– elhízásra való hajlam (Hancox és mások. 2004)

– az antiszociális viselkedésnek köszönhetően bűnözési hajlam (Robertson és mások. 2013)

– a játékkonzol rendszeres használata igazolhatóan rossz osztályzatokhoz vezet olvasásból és írásból az iskolai viselkedési problémák mellett (Weis és Cerankosky 2010).

– Minél több időt tölt egy fiatal a képernyő előtt, annál kevesebb együttérzést (empátiát) tanúsít szülei és barátai iránt (Richards és mások 2010).

Az okostelefonok használata a fiatalok körében gyengébb iskolai teljesítményt, alacsonyabb megelégedettséget az élettel és a depresszió növekedését (Lepp és mások. 2014), figyelemzavarokat (Zheng és mások. 2014), rövidlátást, alvászavarokat és addiktív viselkedést eredményez. Továbbá, az okostelefonok használóinak 60%-ka fél attól, hogy valami fontos dologról lemarad, ha elválasztják a telefonjától, és ha nem kapcsolódhat a hálózatra. Ezek a félelmek még mértéketlenebb használathoz vezetnek, amely addikcióba fordulhat át.

Az imént felsorolt, szülők, kisgyermekekkel foglalkozó nevelők és tanárok által naponta tapasztalt hatások a tudomány által igazoltak – miközben a digitális információs technológia érzelmi, szellemi vagy fizikai fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai tudományosan egyáltalán nem nyertek igazolást. Röviden: a károkat és nem a hasznosságot bizonyították!

Mindez nem azt jelenti, hogy technológia-ellenesek vagyunk – csupán a gyermekkorért, mint a fejlődés teréért aggódunk, a gyermekek és a gyermekek jogainak érdekében, hogy a fiatalok és felnőttek a technológia kompetens felhasználóivá váljanak

a megfelelő időben és helyen.

A jó példa: Dél-Korea!

Az Egyesült Államokban évek óta figyelmeztetnek a gyermekorvosok a fent felsorolt kockázatokra és mellékhatásokra. Arra intenek, hogy ne engedjük a nagyon kicsi gyermekeket digitális médiát használni, és a nagyobb gyermekeket sokkal kisebb mértékben tegyük ki a sokféle média hatásának. A dél-koreai oktatásügyért felelős politikusok ezen tanácsoknak megfelelően kezdtek cselekedni. Dél-Korea az első ország, ahol a kormány – már 2015-ben – törvényes eszközökkel kezdte védeni a fiatalabb generációt az új technológia legrosszabb hatásaitól. A 19 évesnél fiatalabb, mobiltelefont vásárló személyeknek szoftvert kell telepíteniük az eszközre, amely blokkolja az erőszakos vagy pornográf tartalmakat, rögzíti az aznapi használatot és jelentést küld arról a szülőknek, és éjfél után megszakítja a játékszerverekhez történő kapcsolódást. Ez a digitálisan nagyon fejlett ország felismerte azt, hogy meg kell védenie a következő generációkat a digitális technológia kockázataitól és mellékhatásaitól. Dél-Korea rendelkezik a legfejlettebb digitális infrastruktúrával, ott gyártják a legtöbb mobiltelefont a világon. Ennek köszönhetően a 10-19 évesek 90%-ka rövidlátó, és a gyerekek és fiatalok több mint 30%-ka okostelefon-függő.

Meg akarjuk várni, hogy Európában is ez legyen a helyzet?

Mindnyájunknak be kell vonódnia!

Sem a következő generáció – a saját jövőnk – egészségét és oktatását, sem a szabad, demokratikus társadalmunk alappilléreit nem vethetjük alá a világ leggazdagabb vállalatai gazdasági érdekeinek! Ezért követeljük, hogy oktatási intézményeink, főleg bölcsődéink, óvodáink és iskola-előkészítőink maradjanak mentesek a digitális eszközök gyermekekre gyakorolt, tudományosan bizonyított negatív hatásaitól! Ezt követelvén nem kevesebbet teszünk, mint megvédjük társadalmunk alapvető értékeit egy nagyon erőteljes gazdasági lobbival szemben. Ha nem vonódunk be, a következő generációval szembeni felelőtlenségünkről tanúskodunk, akikre már így is számos problémát hagyunk örökségül, köztük adósságot, konfliktusokat és egy összeszemetelt bolygót.


KÖSZÖNET

a civil társadalom minden aktív tagjának, minden szakértőnek, minden intézménynek, akik támogatják ezt az akciót. Minél többen vagyunk, annál inkább vagyunk képesek rámutatni ügyünk fontosságára az oktatásügyért felelős politikusok számára. Ezen tevékenységekkel kezdünk 2017 első negyedévében.

Szívélyes üdvözlettel, annak reményében, hogy ez a felhívás szolgálni fogja a gyermekkor védelmét és a gyermek méltóságát –

Prof. Dr. med. Dr. phil. Manfred Spitzer, Dr. med. Dr. hc. Michaela Glöckler, Dr. med. Silke Schwarz, Elisabeth von Kügelgen, Dagmar Scharfenberg, Beate Wohlgemuth, Oliver Langscheid, Michael Wetenkamp, Frank Linde, Johannes Stüttgen, Helga Kühl, Angelika Fried

és a „Vereinigung der Waldorfkindergärten” (a Waldorf Óvodák Szövetsége) által 2016. november 19-én, Hannoverben szervezett „Jogot a gyermekkornak” című szimpózium további 600 résztevője.


 
Bár a következő petíciót a Waldorf óvodák német föderációja kezdeményezte, az ELIANT támogatni fog hasonló kezdeményezéseket az ön országában, mihelyt valaki kész annak megszervezésére és népszerűsítésére. Addig is nagy örömünkre szolgál, ha aláírásával támogatja a német petíciót.

Mivel a petíciós űrlap mezői az összes európai nyelv számára csak németül állnak rendelkezésre, lejjebb talál egy képet az eredeti változat ön nyelvére történt fordításáról, amelynek alapján ki tudja tölteni a német sablont a petíció aláírásához. Kérjük, válassza ki saját országát kitöltéskor. Reméljük, hogy számos különféle országból kapunk aláírásokat és köszönjük együttműködését!

Az aláírás érvényességéhez szükséges adatok

Digitális bölcsőde és óvoda? – NEM! // IGEN a konstruktív oktatási beruházásokra!

Teljes név
Irányítószám – város
Utca – házszám
Email
Szeretne anonim maradni?
Írja alá

Ezen a linken írhatja alá

 

ELIANT

Az ELIANT Szövetség az alkalmazott antropozófiai kezdeményezéseknek európai platformja.

Ezen a honlapon ajánljuk az angol vagy német szövegeket, mert  – forráshiány miatt – a kisebb nyelveken, így magyarul is, csupán gépi fordítás szerepel.

A legutóbbi kezdeményezés egy aláírásgyűjtés, amelynek helyes magyar fordítását elkötelezett magánemberek önkéntes adománya tette lehetővé. Ezt a szöveget olvashatják alább.

Mivel az egészséges és méltó gyermekkor az ELIANT Szövetség egyik főtémája, a szervezők most új tagokat, támogatókat  keresnek, hogy november 23-án Brüsszelben nemzetközi konferencián tudjanak a korai digitalizáció veszélyeiről és legfőképpen konstruktív nevelési, pedagógiai alternatívákról beszélni elismert szakemberek bevonásával.

Mivel az ideji AnthropoSophia Nap az ELIANT platform megismertetését is igyekszik szolgálni, meghívott vendégünk és magyarországi támogatók a nap folyamán rendelkezésére fognak állni mindazoknak, akik közelebbről meg szeretnék ismerni a szövetség tevékenységét és a kapcsolódási lehetőségeket.

Bízunk benne, hogy ezáltal mi is hozzá tudunk járulni a választási szabadság megvalósításához és az együttműködési kultúra támogatásához.

 

PETÍCIÓ:

NEM a digitális bölcsődére és óvodára!
IGEN a konstruktív oktatási beruházásokra!

www.waldorfkindergarten.de/aktuelles/aufruf-nein-zur-digitalen-kita.html

 

Ezen petíciót aláíró személyek aggódnak a jövő generációinak egészséges fejlődéséért. Aktívan kívánják támogatni a konstruktív oktatási beruházásokat a bölcsődékben, óvodákban, gyermekgondozási programokban és az iskolára előkészítő egyéb intézményekben. Szándékukban áll egy hálózat kialakítása, amely segíti jelen kezdeményezést mindezen célkitűzéseknek a gyors és meggyőző módon történő elérésében.

Az Amerikai Egyesült Államokban az egyéves gyermekek egyharmada használ számítógépeket mielőtt járni vagy beszélni tudna. Németországban a 2-5 éves korúak napi fél órát töltenek okostelefonnal a kezükben, a 6 évesek körében pedig a leggyakrabban használt alkalmazás a Facebook. Az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekek mindannyian néznek televíziót, gyakran napi egy óránál jóval hosszabb ideig.

 

2. sz. kép: Ez nem egy oktatási eszköz, hanem veszélyes elősegítője képi benyomások mozdulatlan figyelésének, a hamis szenzoros stimulációnak és a valós környezettől való elszigetelődésnek. Igaz ez az iPad tartóval felszerelt WC-re szoktató ülőke esetében is, amely még az abban való ücsörgés időszakában is a „tanulást” kívánja támogatni. Azonban ezek az eszközök egyáltalán nem támogatják a „tanulást”, inkább akadályozzák a gyermeket az ebben az életkorban lényeges fizikai önmegtapasztalásban.

A legtöbb felnőtt azt a nézetet vallja, hogy nem csupán elkerülhetetlen, hanem egyenesen hasznos, ha a gyermek már nagyon korai életkorban megismerkedik a digitális technológiával. Mindez annak is köszönhető, hogy az oktatásügyért felelős, közismert politikusok ezen terület nagy volumenű beruházásaival gyakorolnak hatást a közvéleményre. Még aggasztóbb, hogy mennyire nem veszik figyelembe a digitális információs technológia kockázatait és mellékhatásait. Minél fiatalabb a gyermek, annál rombolóbbak ezek a kockázatok és mellékhatások – köszönhetően az agy fiatal életkorra jellemző plaszticitásának. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb veszélynek tesszük ki a hamis stimulációkkal és zavaró benyomásokkal.

Éppen ezért, az egészséges fejlődést engedő és támogató beruházásoknak jóval több értelme van, mint a digitális nevelésbe történő befektetésnek. Minél korábbi életkor vonatkozásában tesszük ezt meg, annál jobb a hatás, ahogyan ezt a következő illusztráció is bizonyítja. Például az ujjakat igénybe vevő játékok erősítik a matematikai képességeket és az agy homloklebenyeinek fejlődését, miközben a táblagép nem vált ki ilyen hatást, mivel a kognitív teljesítmény az agy azon területeitől függ, amelyek az ingereket az aktivált szenzoros és motoros területektől kapják.


4. sz. kép: Megtérülési ráta az életkor függvényében – bölcsőde és óvoda, iskola, karrier.
Az életkor és a tanulási sebesség közötti fordított kapcsolat beruházási megtérülésben kifejezve, az életkornak megfelelő oktatási intézményenként (Heckman, 2006).

A görbe azt mutatja, mennyivel csökken a tanulási sebesség az életkorral. Bárki megtapasztalhatja ezt, aki memória-játékot játszik egy négyévessel. Ebből következik, hogy az oktatásért felelős személyek szeretnék kihasználni az első három év tanulási képességét az intenzív tanulás és a média használatának elsajátítása érdekében is. Azonban ez nem segít hozzá bennünket konstruktív beruházásokhoz az oktatás területén, ahogyan azt az alábbiak mutatják.

Mit értünk konstruktív oktatási beruházások alatt?

Napjaink agykutatásának egyik legfontosabb eredménye annak bizonyítása, hogy a gyermekek a kézügyességet, járást, beszédet és a gondolkodást a legjobban az önirányított tevékenységen keresztül sajátítják el a próbálkozás és hibázás, szabadjáték és az utánzás által, miközben másokkal közvetlen kapcsolatban vannak. A háttérben futó televíziós program megakadályozza a nyelvi fejlődést, csakúgy, mint az önmagukat felolvasó elektronikus könyvek, vagy más elektronikus média bevonása. A gyermek nyelvi és értelmi fejlődésének legfontosabb tényezői a vele folytatott párbeszéd, a hangos felolvasás, majd az olvasottak megbeszélése – minél többször, annál jobb. A felsőbb társadalmi réteghez tartozó gyermekek iskolába kerülésükkor 30 millióval több szót hallgattak, mint az alacsonyabb osztályokból érkező társaik (Hart and Risley, 1995). Ennek köszönhetően beszédközpontjuk fejlettebb, így iskolai életpályájuk kezdetekor jobb esélyekkel rendelkeznek.

Általában elmondható: az agy a tudást nem „letölti”. Ellenkezőleg, az agy az aktív használaton keresztül fejlődik. Amikor egy gyermek megfigyel, felfedez, vizsgálódik, hallgat, megtapogat, megszagol vagy megízlel valamit, akkor a gondolkodási, beszéd és cselekvései készségei mellett az együttérzésre és a szimpátiára való képessége is kialakul. Minden emberi önirányított tevékenységet konstruktív agyi aktivitás kísér, ami egyben további fejlődésre is ösztönöz.


Az önirányított tevékenység elősegíti az agy és a fizikai test fejlődését. A koncentrációs készség főleg az élet első évében alakul ki. A gyerekek ezen a két fényképen mutatják, hogyan történik mindez.

A számítógéptől eltérően, amely külön modulokkal rendelkezik az adatok feldolgozásához és tárolásához, az agyi információfeldolgozás és tárolás nem elkülönülten megy végbe. Amikor az agy információt dolgoz fel, az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak és ugyanazok az idegsejtek tárolják is az információkat. Minél több információt dolgoz fel az agy, annál többet tárol, és annál jobban dolgozza fel az újabb információkat. Minél több nyelven beszél egy ember, annál könnyebben tud megtanulni egy új nyelvet. A beszédközpont nem „telítődik”. Ellenkezőleg, minél többet tárolt már, annál több tárolására képes! Ez a paradox tárolási sajátosság minden emberi képességre igaz – minél több hangszeren tud játszani valaki, minél több eszközt képes használni, minél több könyvet olvas valaki egy meghatározott területről, annál könnyebben lesz képes egy másik hangszerrel vagy eszközzel bánni, vagy egy másik könyvet olvasni ugyanarról a témáról.

Ezért olyan fontos a széleskörű oktatást biztosítása a gyermekek és fiatalok számára, és főként a szenzoros és motorikus készségek fejlesztésének támogatása. Semmi nem annyira alkalmatlan a szenzoros és motorikus agyi területek fejlesztésére, mint egy olyan üvegfelület érintése, amely nem rendelkezik érzékszervekkel érzékelhető változásokkal.

8. sz. kép: Egy karaktersemleges (homogén) felület újjakkal történő tapogatása vagy simogatása sem motorikus sem szenzoros tanulást nem eredményez. És, mivel a magasabb szintű mentális teljesítményt az agy azon területeivel lehet elérni, amelyek a jeleket a szenzoros és motorikus területekről kapják, a tabletet paskoló ujjak által a gyermekek összetettebb gondolkodásához szükséges feltételek nem lesznek adottak.


 
9. sz. kép: Ha megkérünk egy négyéves gyermeket, hogy tartson egy tűt, ceruzát, egy kulcsot, tojást, fogja meg egy vödör fogantyúját, ragadjon meg egy botot, akkor a gyermek – minden látható erőlködés nélkül – spontán és automatikusan összetett kézmozdulatokat fog végezni, hogy alkalmazkodjon a tárgyak különféle súly, méret és felület minőségeihez. Ennek elvégzéséhez minden érzék bevonására sor kerül.

Mindez igaz a szociális kompetenciák esetében is, amelyek nem fejlődnek a tablet használata által, csupán a más emberekkel folytatott személyes interakciókon keresztül – hiszen mindegyikük egyéni és programozhatatlan.


10. sz. kép: Ez a fénykép nem csak a gyermek önirányított tevékenységét mutatja, hanem azt is, hogy a felnőtt érdeklődéssel tekint rá: ami pedig jó érzéssel tölti el a gyermeket, és további önirányított tevékenységre ösztönzi.

Melyek a túl korai digitálismédia-használat káros következményei?

A képernyő előtt sok időt eltöltő és a digitális médiát gyakran használó gyermekek az alábbi zavarokat és korlátozottságokat mutatják:

– zavarok a nyelvnek és a figyelemnek a fejlődésében (Zimmerman és mások. 2007)

– észrevehetően alacsonyabb iskolázottsági szint (Hancox és mások. 2005)

– elhízásra való hajlam (Hancox és mások. 2004)

– az antiszociális viselkedésnek köszönhetően bűnözési hajlam (Robertson és mások. 2013)

– a játékkonzol rendszeres használata igazolhatóan rossz osztályzatokhoz vezet olvasásból és írásból az iskolai viselkedési problémák mellett (Weis és Cerankosky 2010).

– Minél több időt tölt egy fiatal a képernyő előtt, annál kevesebb együttérzést (empátiát) tanúsít szülei és barátai iránt (Richards és mások 2010).

Az okostelefonok használata a fiatalok körében gyengébb iskolai teljesítményt, alacsonyabb megelégedettséget az élettel és a depresszió növekedését (Lepp és mások. 2014), figyelemzavarokat (Zheng és mások. 2014), rövidlátást, alvászavarokat és addiktív viselkedést eredményez. Továbbá, az okostelefonok használóinak 60%-ka fél attól, hogy valami fontos dologról lemarad, ha elválasztják a telefonjától, és ha nem kapcsolódhat a hálózatra. Ezek a félelmek még mértéketlenebb használathoz vezetnek, amely addikcióba fordulhat át.

Az imént felsorolt, szülők, kisgyermekekkel foglalkozó nevelők és tanárok által naponta tapasztalt hatások a tudomány által igazoltak – miközben a digitális információs technológia érzelmi, szellemi vagy fizikai fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai tudományosan egyáltalán nem nyertek igazolást. Röviden: a károkat és nem a hasznosságot bizonyították!

Mindez nem azt jelenti, hogy technológia-ellenesek vagyunk – csupán a gyermekkorért, mint a fejlődés teréért aggódunk, a gyermekek és a gyermekek jogainak érdekében, hogy a fiatalok és felnőttek a technológia kompetens felhasználóivá váljanak

a megfelelő időben és helyen.

A jó példa: Dél-Korea!

Az Egyesült Államokban évek óta figyelmeztetnek a gyermekorvosok a fent felsorolt kockázatokra és mellékhatásokra. Arra intenek, hogy ne engedjük a nagyon kicsi gyermekeket digitális médiát használni, és a nagyobb gyermekeket sokkal kisebb mértékben tegyük ki a sokféle média hatásának. A dél-koreai oktatásügyért felelős politikusok ezen tanácsoknak megfelelően kezdtek cselekedni. Dél-Korea az első ország, ahol a kormány – már 2015-ben – törvényes eszközökkel kezdte védeni a fiatalabb generációt az új technológia legrosszabb hatásaitól. A 19 évesnél fiatalabb, mobiltelefont vásárló személyeknek szoftvert kell telepíteniük az eszközre, amely blokkolja az erőszakos vagy pornográf tartalmakat, rögzíti az aznapi használatot és jelentést küld arról a szülőknek, és éjfél után megszakítja a játékszerverekhez történő kapcsolódást. Ez a digitálisan nagyon fejlett ország felismerte azt, hogy meg kell védenie a következő generációkat a digitális technológia kockázataitól és mellékhatásaitól. Dél-Korea rendelkezik a legfejlettebb digitális infrastruktúrával, ott gyártják a legtöbb mobiltelefont a világon. Ennek köszönhetően a 10-19 évesek 90%-ka rövidlátó, és a gyerekek és fiatalok több mint 30%-ka okostelefon-függő.

Meg akarjuk várni, hogy Európában is ez legyen a helyzet?

Mindnyájunknak be kell vonódnia!

Sem a következő generáció – a saját jövőnk – egészségét és oktatását, sem a szabad, demokratikus társadalmunk alappilléreit nem vethetjük alá a világ leggazdagabb vállalatai gazdasági érdekeinek! Ezért követeljük, hogy oktatási intézményeink, főleg bölcsődéink, óvodáink és iskola-előkészítőink maradjanak mentesek a digitális eszközök gyermekekre gyakorolt, tudományosan bizonyított negatív hatásaitól! Ezt követelvén nem kevesebbet teszünk, mint megvédjük társadalmunk alapvető értékeit egy nagyon erőteljes gazdasági lobbival szemben. Ha nem vonódunk be, a következő generációval szembeni felelőtlenségünkről tanúskodunk, akikre már így is számos problémát hagyunk örökségül, köztük adósságot, konfliktusokat és egy összeszemetelt bolygót.


KÖSZÖNET

a civil társadalom minden aktív tagjának, minden szakértőnek, minden intézménynek, akik támogatják ezt az akciót. Minél többen vagyunk, annál inkább vagyunk képesek rámutatni ügyünk fontosságára az oktatásügyért felelős politikusok számára. Ezen tevékenységekkel kezdünk 2017 első negyedévében.

Szívélyes üdvözlettel, annak reményében, hogy ez a felhívás szolgálni fogja a gyermekkor védelmét és a gyermek méltóságát –

Prof. Dr. med. Dr. phil. Manfred Spitzer, Dr. med. Dr. hc. Michaela Glöckler, Dr. med. Silke Schwarz, Elisabeth von Kügelgen, Dagmar Scharfenberg, Beate Wohlgemuth, Oliver Langscheid, Michael Wetenkamp, Frank Linde, Johannes Stüttgen, Helga Kühl, Angelika Fried

és a „Vereinigung der Waldorfkindergärten” (a Waldorf Óvodák Szövetsége) által 2016. november 19-én, Hannoverben szervezett „Jogot a gyermekkornak” című szimpózium további 600 résztevője.


 
Bár a következő petíciót a Waldorf óvodák német föderációja kezdeményezte, az ELIANT támogatni fog hasonló kezdeményezéseket az ön országában, mihelyt valaki kész annak megszervezésére és népszerűsítésére. Addig is nagy örömünkre szolgál, ha aláírásával támogatja a német petíciót.

Mivel a petíciós űrlap mezői az összes európai nyelv számára csak németül állnak rendelkezésre, lejjebb talál egy képet az eredeti változat ön nyelvére történt fordításáról, amelynek alapján ki tudja tölteni a német sablont a petíció aláírásához. Kérjük, válassza ki saját országát kitöltéskor. Reméljük, hogy számos különféle országból kapunk aláírásokat és köszönjük együttműködését!

Az aláírás érvényességéhez szükséges adatok

Digitális bölcsőde és óvoda? – NEM! // IGEN a konstruktív oktatási beruházásokra!

Teljes név
Irányítószám – város
Utca – házszám
Email
Szeretne anonim maradni?
Írja alá

Ezen a linken írhatja alá

 

×
;